A kormányhivatal támogatja Pest megye önállósodását

Váci kormányablak

Pest megye kormánymegbízottja, dr. Tarnai Richárd szerint a megye és a főváros különválása a következő uniós ciklusra megvalósulhat, és kölcsönös előnyöket jelenthet mindenki számára. A lapunknak adott interjúban dr. Tarnai Richárd az ügyintézési lehetőségekről is beszélt.

− Budapest és Pest megye különválásáról mi a megyei kormányhivatal véleménye?

− A szétválás teljesen természetes dolog, ami annak a következménye, hogy az elmúlt években, évtizedekben Pest megye kifejezetten hátrányos helyzetbe került a fővárossal való összevetésben. Ugyanis az európai uniós források tekintetében össze voltunk kötve a fővárossal, aminek a lényege az volt, hogy a főváros az uniós forrásokat − mint központi régió − elvitte a saját maga fejlesztésére, és gyakorlatilag abból semmit sem hagyott meg a megyének. A jelenlegi kormány 2010 után annyiban változtatott ezen a helyzeten, hogy állami forrásokkal pótolta a kieső pénzeket. Februárban pedig egy olyan döntést hozott, miszerint kezdeményezi Brüsszelben a főváros és a megye különválását. Ez a Pest megyei településeknek lehetővé tenné azt, hogy ugyanolyan uniós forrásokhoz jussanak hozzá, mint a többi megyében lévő önkormányzatok. Erről szól az átalakítás, és azt kell mondjam, hogy Pest megye valamennyi önkormányzata ebben teljes mértékben egyetértett a kormány szándékával.

 

− Jelent-e ez majd valamiféle változást a megyei kormányhivatal életében?

− Meglátjuk, hogy mennyi forrást ad majd az Európai Unió a 2020 után kezdődő gazdasági ciklusában. Az Európai Unió különféle gazdasági és pénzügyi változásokat tervez bevezetni, és amikor ilyen híreket hallunk, az általában csökkentést jelent. A jelenlegi uniós pénzügyi ciklus még a megszokott formában működik. 2020 után egy más, valószínűleg kevésbé bőkezű támogatási rendszert vezetnek be. Magyarország a második legtöbb pénzügyi forrást lehívni képes tagállama az Európai Uniónak. Ha a magyar érdekérvényesítés a kormány részéről továbbra is olyan eredményesen működik, mint jelenleg, akkor 2020 után is elhozhatjuk a lehetséges maximumot.

 

Megítélése szerint átalakul-e, módosul-e a megyei kormányhivatal és a főváros munkakapcsolata?

− Nem gondolom, ugyanis amikor arra utaltam, hogy a különválás teljes egyetértésben fogalmazódott meg, akkor a fővárosra is gondoltam. Minden érintett kormányzati szervnek és hivatalnak az a közös érdeke, hogy tiszta helyzet teremtessék. Végre mindenki számára egyértelmű lesz, hogy ki milyen problémákkal küzd, és azokat milyen módon tudja megoldani, s ehhez az Európai Unió milyen finanszírozást fog adni. Nézzük például az agglomerációs közlekedés kérdését. E tekintetben minden érdekelt fél azt a megoldást keresi, amivel a szolgáltatás színvonala növekszik, vagy legalábbis megmarad a jelenlegi szinten. A MÁV-nak és az elővárosi közlekedésnek az összekapcsolása azt eredményezheti, hogy gyakorlatilag átszállás nélkül lehet eljutni Budapestre.

 

Az előzetes tervek szerint Pest megyében valamennyi tervezett kormányablakot, mind a huszonhármat szeretnék megnyitni 2016-ban.

− Minden az ütemterv szerint halad, és ebben az évben az összes tervezett kormányablakot megnyitjuk Pest megyében. Természetesen a későbbiekben, ha igény mutatkozik arra, hogy bővítenünk kell a szolgáltatásokat, akkor az igényekhez fogjuk hozzárendelni azokat.

 

− Az elmúlt hetekben szinte nem volt olyan nap, hogy ne röppentek volna fel újabb és újabb hírek a közalkalmazotti létszámcsökkentést megfogalmazó kormányzati szándékról. A meglebegtetett számok olyan nagy szórást mutatnak, hogy talán most nem érdemes belemennünk ezek „valóságalapjának” elemzésébe. Ám a kormányhivatalokat, s így a Pest megyeit is, minimum két vonatkozásban érinti a közszférában várható létszámleépítés.

− A kormányhivatali struktúra létrejöttével a végrehajtás feladata a kormányhivatalokra hárul. Éppen ezért elég furcsa, hogy ehhez képest a minisztériumok és a kormányhivatalok között létezik több mint kilencven olyan szervezet, amely sem elvi irányítást nem gyakorol, sem végrehajtási feladatokat nem lát el. E szervezetek megszüntetésének a terve ott van most a kormány asztalán. Ennek megfelelően az e szervezetekben dolgozó kollégák feladatai átkerülnek a kormányhivatalokhoz vagy a minisztériumokhoz. Tehát a minisztériumok és a kormányhivatalok között szűnne meg egy teljesen felesleges bürokratikus szint.

 

− A közszférából a versenyszférába igyekvő munkavállalóknak miben tud majd segíteni a megyei kormányhivatal, illetve ezzel kapcsolatban kidolgoztak-e valamiféle stratégiát?

− Először azt kell megnéznünk, hogy ezekben a hivatalokban milyen munka zajlik. Most történik ennek a felmérése. Kérdés, hogy aki majd nem tud sem a minisztériumi, sem a kormányhivatali struktúrában elhelyezkedni, azzal mi lesz. Ám ebben a pillanatban még nem tudjuk megmondani, hogy lesznek-e ilyen közalkalmazottak. Mindenesetre a kevesebb és jobban megfizetett állami alkalmazottak foglalkoztatása a kitűzött cél. Júliustól indul el a 30 százalékos béremelés, amely jövőre folytatódik, méghozzá felmenő rendszerben.

 

A kormányablakok működése folyamatosan halad az e-ügyintézés irányába. Ez vajon automatikusan együtt jár-e létszámcsökkentéssel, s ha igen, megítélhető-e már most ennek a várható aránya?

− Az, hogy szorgalmazzuk az e-ügyintézést, még nem jelenti azt, hogy a többi lehetőséget, gondolok itt a személyes ügyintézésre, illetve a házhoz menő ügysegédi rendszerre, megszüntetnénk vagy gyengítenénk. Az ügyeket jelenleg is három módon lehet intézni. Interneten keresztül elektronikus formában, személyesen megjelenve a kormányablakoknál, és ott az ügyintézővel megbeszélve a dolgokat, vagy pedig, elsősorban a kisebb településeken az ügysegédet megvárva, aki hetente akár többször is ellátogat az adott településre. Az állam nem mondja meg azt, hogy e lehetőségek közül az ügyfél melyiket válassza, hanem mind a hármat folyamatosan fejleszti. Mindezekkel együtt, amint az a kérdésében is benne foglaltatik, többmilliárdos fejlesztés történik az informatikai háttér kiépítése tekintetében. Tehát összefoglalva, a három ügyintézési lehetőség arányai fognak változni, s a kormánynak az a dolga, hogy mindhárom lehetőséget fejlessze. Jelen pillanatban a személyes ügyintézés messzemenően a legkedveltebb forma az ügyfeleink körében.

 

− Mi a véleménye a Pest Megye Lapjáról, a megye új sajtóorgánumáról?

− Ha a sajtónyilvánosság lehetőségei bővülnek, és egyre több módja adódik az információk eljuttatásának a megye lakóihoz, az nagyon jó dolog. Ha mindez a megye teljes területén történik meg, akkor ennek különösen nagy a jelentősége. Személy szerint örülök annak, ha az ügyintézéssel kapcsolatos új információk, a friss rendeletekről való tájékoztatás vagy éppen a szabadidő eltöltésének lehetőségeiről szóló híradások eljutnak Pest megye lakóihoz. S ha mindezek mellett a Pest Megye Lapja még azt is tudja biztosítani, hogy szellemi útravalót is ad az olvasóinak, akkor az önök munkáját csak üdvözölni tudom, s kívánok ehhez a szerkesztőség valamennyi tagjának sok sikert.

fotó: www.kreativlatas.hu