A közigazgatási rendszer új struktúrájának kialakítása mára befejeződött. Következhetnek a szervezeten belüli finomhangolások. Erről, valamint a megye gazdasági és munkaerőpaci helyzetéről Demeter Ervinnel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjával beszélgettünk.

 

− Szeptemberben a megyei kormányhivatal, Miskolc önkormányzatával közösen, ötödik alkalommal rendezte meg a Közfoglalkoztatási Kiállítást és Vásárt. Mi a célja és mi a hozama ennek a különleges eseménynek?

− Ezeken a rendezvényeken, döntően a mi megyénkből, hozzávetőlegesen mintegy száz kiállító jelenik meg, de természetesen a szomszédos megyék hozzánk közelebb fekvő településeiről is érkeznek. Ezek a kiállítások jó alkalmat teremtenek arra, hogy bemutathassuk az értékteremtő munkalehetőségeket, illetve hasznos ötleteket lehet meríteni egymástól. Mi a közfoglalkoztatottakra úgy tekintünk, mint a megye humánerőforrás-tartalékaira. Azoknak az embereknek, akik bizonyos idejű közfoglalkoztatási munka után a versenyszférában is tudnak feladatokat vállalni, 55 százalékuk valamilyen képzésben már részesült, melyeknek zömét egyébként a Kormányhivatal szervezi. Mindent egybevetve, a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak tartjuk, mely visszasegítheti a munkavállalókat a munkaerőpiacra. Ezt a feladatát a rendszer be is tölti. A közfoglalkoztatottak száma az elmúlt másfél évben folyamatosan csökken, miközben a munkaerőpiac bővül.

− Milyen Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci helyzete?

− Tíz évvel ezelőtt Borsod-Abaúj-Zemplén megye a foglalkoztatottsági mutatók tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével együtt országos szinten az utolsó helyeket foglalta el. Azóta ez a helyzet lényegesen megváltozott. Mára a gazdasági növekedés nem csupán elérte megyénket, hanem a tudatos kormányzati politika következtében nagyobb arányban bővül a gazdaságunk az országos átlagnál. Ez azt jelenti, hogy míg 2010-ben a GDP 4,2 százalékát állítottuk elő, addig ez az arány mára meghaladja az öt százalékot. A megye GDP-jének több mint 40 százalékát a vegyipar adja, erős 20 százalékát pedig a járműipar, illetve az ahhoz kapcsolódó beszállítói kör. A már korábban is itt lévő multinacionális cégek közül például a Bosch az elmúlt években két újabb gyárat is felépített a megyében, de több hazai középvállalat is megjelent nálunk. A vegyes tulajdonú cégek közül pedig a Mol jelentős beruházásokba kezdett, az egyik egy műgumigyár, a másik pedig egy poliolokat gyártó üzem. Mindezek természetesen jótékony hatással vannak a munkaerőpiacra is.

− Teljes egészében kiépült mára Borsod új közigazgatási struktúrája, beleértve, hogy a nyár végén „hadrendbe állt” a megye kormányablak busza. Melyek az első tapasztalatok, milyenek az állampolgári visszajelzések?

− Míg korábban a közigazgatási rendszer újjászervezése, azaz a szervezetépítés volt az elsődleges feladat, napjainkban már a minél hatékonyabb működésre összpontosítunk. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 358 település található, a legújabb innováció a kormányablak busz üzembeállítása volt. E pillanatban egyébként az országban tíz ilyen mobil kormányablak segíti az ügyfelek jobb kiszolgálását. Tapasztalataink szerint a kistelepüléseken élő állampolgárok örömmel veszik, és szívesen használják ezt a fajta szolgáltatást. Megjegyzem, hogy a megyében működő 23 kormányablak azt jelenti, hogy bárki a lakóhelyétől legfeljebb 20-25 kilométer távolságra talál kormányablakot.

− 2018 utolsó negyedévében hogyan értékeli a kormányhivatal idei munkáját, illetve milyen új feladatokkal számolhatnak 2019-ben a munkatársai?

− Mára jutottunk el oda, hogy a kiépült közigazgatási rendszeren belül finomhangolásokat végezhetünk. Elsődleges célunk a bürokrácia további csökkentése, hogy egyszerűbben, gyorsabban és minél hatékonyabban végezhessük a munkánkat. Ez minden magyar állampolgár életét könnyebbé teheti. Ami pedig az új feladatainkat illeti, egyre nagyobb szerepet kap az e-közigazgatás, amelynek két fontos előfeltétele közül az egyik: maga a Kormányhivatal alkalmassá váljon az elektronikus ügyintézésre, a másik pedig természetesen az, hogy erre az ügyfelek is képesek legyenek.

 

Mobil ügyfélszolgálat

A buszos ügyfélszolgálat bármikor rugalmasan bevethető, a változó igényekhez és körülményekhez gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni képes kormányablak, ahol az ügyfelek minden kormányablakban elérhető ügykört elintézhetnek, kezdeményezhetnek, illetve tájékoztatást kaphatnak az eljárás menetéről. Többek között személyazonosító igazolvánnyal, lakcímkártyával, útlevéllel, vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyintézésre, ügyfélkapu-regisztrációra helyben nyílik lehetőségük az ügyfeleknek.