A kereskedelmi és iparkamara fontos szereplője a megyének

Csongrádi kamara

Az idén 125 éves Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több mint 1300 tagot számlálva az ötödik legnagyobb megyei kamaraként működik hazánkban. Tagvállalatai a kereskedelem, az ipar, a szolgáltatás és a kézműipar területéről kerülnek ki. Nemesi Pállal, a megyei iparkamara elnökével beszélgettünk.

− Ön hogy látja Csongrád megye jelenlegi gazdasági helyzetét?

− Úgy gondolom, hogy napjainkban a megyét – gazdasági értelemben − kettős állapot jellemzi. Ugyanis ha azt nézzük, hogy milyen Csongrád megye gazdasági teljesítménye, s ebbe természetesen beleértek minden ágazatot, akkor egy iparilag közepesen fejlett megye vagyunk az országos rangsorban. Ugyanakkor az innováció, a kutatás-fejlesztés, illetve a kutatási eredmények tekintetében viszont a fejlett régiók közé tartozunk. Ez utóbbiak az előttünk álló években meghatározhatják a megye gazdasági fejlődését, feltéve, hogy ezeket a lehetőségeket kamatoztatni tudjuk. Csongrád megyében a mai napig a mezőgazdaságra épülő élelmiszer-feldolgozóipar a húzóágazat. Illetve akad még egy ágazat, amely a 2008-as gazdasági válság óta is a korábbiaknál magasabb szinten teljesít, ez pedig a gumiipar. Ez az a két iparág, amely a termelési volumen tekintetében meghatározó szerepet tölt be a megyében.

− 2012 mérföldkövet jelentett a hazai kereskedelmi és iparkamarák életében…

− Valóban, hiszen akkor indult a kamarai regisztráció. Erre amiatt volt szükség, hogy egy országos adatbázis létrehozásával rálátásunk legyen arra, hogy hány működő vállalkozás létezik az országban, a megyékben és az egyes településeken. Mert ha ezt tudjuk, akkor tudjuk azt is, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezünk, hogy milyen ipari termelésre vagyunk képesek egy-egy térségben, és ehhez milyen vállalkozások állnak a rendelkezésünkre. Nem beszélve arról, hogy a regisztráció segítségével − a gazdaság üzleti biztonsága érdekében – információkat tudunk szolgáltatni más területek számára. A legfontosabb tehát az volt, hogy megtudjuk, milyen erőforrásaink vannak. 2012 előtt a különböző közintézményeknél − például a cégbíróságoknál − nyilvántartott adatok alapján több tízezer olyan vállalkozás volt regisztrálva, amelyekről az adott területen mindenki tudta, hogy nem folytatnak termelőtevékenységet. A regisztráció segítségével a kamarákon keresztül el tudunk jutni azokhoz a vállalkozásokhoz, amelyek valóban működnek. Ezekkel − egy minimális adattartalom-kérés révén − minden évben kapcsolatba kerülünk, és az egyeztetésekből tudunk foglalkoztatási és termelési kimutatásokat, valamint export-import tevékenységre vonatkozó adatsorokat összeállítani. Én úgy gondolom, hogy ebből a szempontból a regisztráció hasznos és jó dolog. Nem mellékesen az üzleti biztonság szempontjából leinformálhatóak az egyes vállalkozások, sőt, egymást is ellenőrizni tudják a leendő üzleti partnerek. Sőt ebben külföldi érdeklődőknek, befektetőknek is segíthetnek a kamarák. De ugyanez érvényes a partnerkeresések esetében is. Ez mindenképpen előnyére válhat a kapcsolatépítésnek és a gazdaságfejlesztésnek.

− Az országhatár közelsége jelent-e valamiféle gazdasági előnyt a megyének?

− Romániával és Szerbiával közös a megyehatár, s minkét országgal létezik élő kapcsolatunk.

Ennek az intenzitását befolyásolja persze az, hogy éppen milyen pályázati lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére. Nyilván nem árulok el nagy titkot azzal, hogy akkor nagyobb az érdeklődés, amikor határon átnyúló pályázatokat írnak ki. Ez az igazi próbája a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. Például mi kifejezetten büszkék vagyunk arra, hogy a vajdasági területeken a Csongrád megyei kis- és középvállalkozások a mi közreműködésünkkel találtak üzleti kapcsolatokra.

Mi elsősorban üzleti találkozók, kiállítások, szakmai napok szervezésével járultunk hozzá ehhez. S büszkék vagyunk arra is, hogy a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara tulajdonképpen a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagozataként alakult meg, s ma már önálló kamaraként működik és dolgozik. A magyar–román gazdasági kapcsolatok megosztottabbak, hiszen abban Békés megye és Hajdú-Bihar megye is érdekelt. Nekünk a temesvári és az aradi kamarával van élő kapcsolatunk, kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit. Egyébként éppen szeptember végén indítunk egy rendezvénysorozatot, amelynek eseményeire természetesen a szomszédos társkamarákat is meghívjuk. Idén 125 éves a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, és ezt mi szeretnénk méltó módon megünnepelni egy köztéri kamaratörténeti kiállítással és egy ünnepi közgyűléssel.