Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű megyéje, az ország területének 1/12-e. A Duna–Tisza közén helyezkedik el. Északon Pest megye, keleten Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megye, délen Szerbia és Horvátország, nyugaton Baranya megye, Tolna megye és Fejér megye határolja. Székhelye Kecskemét. Bács-Kiskun lakosságának 2/3-a a megye húsz városában él. A legnépesebb település a megyeszékhely, Kecskemét, ahol a megye lakosságának egyötöde él, s egyben a legsűrűbben lakott település is (343 fő/km²), a legritkábban lakott pedig Újsolt (5 fő/km²). Bővebben»
Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatójának köszöntője
Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Földrajzilag változatos területtel büszkélkedhet, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. A másik fontos kiemelkedés a Villányi-hegység.A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsarózsa. Bővebben »
Lovasi András Baranya megyei köszöntője
Békés megye Magyarország délkeleti részén fekszik. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ. Székhelye Békéscsaba.Az iparosítás jórészt a mezőgazdaság gépesítéséből adódó fölösleges munkaerőt kötötte le, de jórészt az élelmiszeripar és könnyűipar dominált. Békéscsabán ebben az időben működött élelmiszeriparral, nyomdaiparral és számottevő építőiparral. Gyulán az országos hírű Húskombinát, Tejpor és sajtgyártás, illetve nyomdaipar voltak a legjellemzőbbek. Orosházára telepítették Magyarország legmodernebb üveggyárát. Szarvason is sor került beruházásokra, a Szarvasi Vas és Fémipari Rt, illetve a Szirén Ruházati Szövetkezet is erősítette az ipari jelleget. Bővebben »
Farkas Zoltán, a Békés Megyei Önkormányzat elnökének köszöntője
Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontja a Bükk-hegységben található Kukucsó-hegy (945 m). Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék viszont több. Az ország északkeleti szegletében található Borsod-Abaúj-Zemplén megyét északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja, délről és keletről pedig a Tisza, amely Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Bővebben »
Csongrád megye mezőgazdasági szempontból az egyik legjelentősebb megyénk, az ország éléstára. A kiváló termőföld a földrajzi adottságoknak, a sok napsütésnek és a folyók közelségének köszönhető. A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, a zöldség- és a gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldség-termésének felét Makó és Szeged körzete adja. Bővebben »
„Ebben a városban 55 ezren élünk, ám kevesen tudják, hogy iskolaidőben több mint 70 ezer ember indul útnak reggel Egerben, hogy megvalósítsa a céljait, elvégezze feladatait, s hogy szabadidejét végül tartalmasan, üdítő módon töltse el. Úgy hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy mi szeretünk Egerben élni, mert ebben a városban kézzel fogható Szent István király országot építő szándéka, s mert miénk az 1552-es, török sereg felett aratott világraszóló győzelem. Miénk Dobó kapitány, a végvári vitézek és a hős egri nők gazdag öröksége. Saját regényünk van, a Gárdonyi Géza által írt és világszerte sok-sok országban ismert, 22 nyelvre lefordított Egri csillagok.”
Bővebben »
Gödöllő több mint egy Budapest-közeli hangulatos kisváros: látnivalói közt az országban, de akár Európában is egyedülálló értékeket talál az idelátogató.
Magyarország legnagyobb barokk kastélya és legkisebb Mária-kegyszobra, legrégebbi kőszínháza és uralkodói arcképcsarnoka, a világ második legjelentősebb mezőgazdasági gépgyűjteménye és Európa első Világbéke Gongja mellett két olyan gyűjteménynek is otthont ad városunk, amely csak itt található hazánkban: az egyetlen állandó szecessziós kiállítás, és az országos Cserkész Gyűjtemény.
Gödöllőn együtt van minden, ami egy városnézést változatossá, izgalmassá tehet. Királyi Kastélyában a fejedelmi lakosztályok pompája, a Kastélykert eleganciája a királyi korszakot, múzeumában a gazdag fotótár, az érdekes enteriőrök a város történetét és egykori híres lakóit idézik. A Szent István Egyetem a fiatalos nyüzsgést, a máriabesnyői kegyhely ihletett légköre a belső elcsendesedést kínálja. Bővebben »
Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság egy része Ausztriához tartozik, ugyanakkor Sopron és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.Győr-Moson-Sopron megye területe 4208 km², Magyarország területének 4,5%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb megyéje, kétszerese a szomszéd Komárom-Esztergom megyének. A megye területén kb. 450 000 ember él. Bővebben »
Dr. Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnökének köszöntője 2013.
Hajdú-Bihar az ország negyedik legnagyobb megyéje. Északkeleti részébe belenyúlik a homokbuckás Nyírség. Közepén észak-déli irányban húzódik a Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság. Nyugati részét a Hortobágy foglalja el. Déli pereme, a Berettyó-Körös-vidék átnyúlik a megye közigazgatási határain. A megye nagy múltra visszatekintő területét jelentik az egykori Hajdú kerület települései, a hajdúvárosok. A hajdúk eredetileg, a 15-16. században az állatkereskedők által felfogadott marhahajcsárok voltak, a század végére azonban két csoportra szakadtak. Bővebben »
A debreceni születésű Gubás Gabi köszöntője
Heves megye az Északi-középhegység közepét és a hozzácsatlakozó alföldi peremet foglalja el a Tisza folyóig. Területe 3.630 négyzetkilóméter, lakóinak száma 330.000 fõ. Székhelye Eger, 63.000 lakossal. Hét város található a megyében, ebbõl a tízezer fõnél nagyobb lakosságúak: Gyöngyös (37.000), Hatvan (24.000), Heves (11.000). A városokon kívül 111 község van a megyében. Az alföld síkságából hirtelen kiemelkedõ vulkanikus Mátra hegység és a Bükk hegység nyugati része, továbbá a Mátra alja és a Bükk alja tartozik Heves megyéhez. Felszíni vízfolyásai közül a legjelentõsebbek az Eger, a Tarna, s kis darabon a Zagyva, melyek vizeit a Tisza gyûjti egybe. Bővebben »
Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatójának köszöntője
Kölyök- és felnőtt kutya oktatás magas fokon, szuper trénerekkel a XVII. kerületben
Aranyosi Ervin: Tudod, egy állatot…
Tudod, egy állatot kevés csak etetni.
Ennél többre vágyna, kezd el hát szeretni.
Simogasd bundáját, játssz vele, beszélgess!
Próbálj közeledni gyönyörű szívéhez.
Lelj örömöt benne, örülj, hogy ha látod,
s Ő lesz a világon a legjobb barátod!
Titkodat megőrzi, elűzi magányod.
Ő teszi színessé beszürkült világod…
S ha már van neked egy kutyusod, miért ne járnál vele egy olyan helyre, ahol ő is és te is jól érzed magad, és hozzásegíthetünk a mindennapjaid könnyebbé tételéhez, és áthidalhatjuk a nehézségeket is egy rakoncátlan és okosodni vágyó ebbel. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani minden érdeklődő gazdi és kutyusaik számára.
Amit kínálunk:
- Kölyök L.E.T. – Mini csoportos 10 alkalmas gyakorlati foglalkozások:
- Egyéni foglalkozások otthon már 8-10 hetes kortól egészen időskorig.
- Felnőtt szocializáció és viselkedésterápia csoportosan és egyénileg:
- Munkakutya és őrző-védő képzés:
- Vadászkutyaképzés
- Agility képzés
- Aktív napközi
- Segítőkutya-képzés, melyet megelőz egy felmérés.
Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti felében, az Alföld közepén, hét megyével határosan helyezkedik el. A megye 5.582 km2 területű, amely az ország egészének 6%-át teszi ki. A térség Budapesttől 100 km-re, a Ferihegyi repülőtértől pedig 80 km-re található. A megye ÉK-i része közelében halad az M3-as autópálya, amely a főváros megközelíthetőségét teszi gyorsabbá és rövidebbé. A megyét a Tisza és mellékfolyói - Hármas-Körös, Zagyva, Tarna, Hortobágy, és a Berettyó - szelik át, amelyeket sok holtág vesz körül. A megye északi felén található az ország második legnagyobb állóvize a Tisza-tó, mely turisztikai központként is funkcionál. Bővebben »Drávucz Rita, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó köszöntője
Kincsvadászat - Mindenki nyer!
Keressük és közzétesszük Magyarország értékeit. Olyan, fotóval illusztrált rövid leírásokat várunk, amelyek bemutatják ezeket, legyenek akár országosan vagy a határainkon túl is ismertek, esetleg csak egy kis közösség büszkeségei. Szeretnénk bemutatni hazánk épített és természeti örökségét, kulturális, illetve gasztronómiai kincseket, és minden egyebet, ami méltó a figyelemre. A legjobb fotókat és bemutatókat a honlapunkon, a Facebook-oldalunkon és a Pannónia kincsei magazinokban tesszük közzé.A rövid leírásokat és a fotókat ide várjuk (a beküldő nevének és településének megjelölésével): info@pannoniakincsei.hu
Komárom-Esztergom megye jogelődjeit Komárom, illetőleg Esztergom vármegyét Szent István király alapította. E vármegyék alapvető feladata a királyi várak ellátása, a várakhoz kapcsolódó szolgáló népek elhelyezése és a dunai átkelés biztosítása volt. A mai Komárom-Esztergom megyét északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér és Veszprém megye, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolja. Bővebben »
Nógrád megye az ország északi részében található. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves, délnyugatról pedig Pest megye határolják. Megyeszékhelye Salgótarján. A megye területe 2544 km², amely az ország területének mindössze 2,7 százaléka, s ezzel Nógrád a második legkisebb területű megye. Nógrád megye Magyarország északi részén fekszik. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Észak felől Szlovákiával határos. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak. Bővebben »
Kubinyi Júlia köszöntője
Pest megye Magyarország középső részén található. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez. Domborzata változatos, hegység és dombság éppúgy megtalálható itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m), a Pilis (757 m) és a Dobogó-kő (700 m). A Duna magyarországi szakaszának mintegy a negyede Pest megye területén folyik. A megye további nagyobb folyóvizei az Ipoly, a Galga és a Tápió. Bővebben »
Illényi Katica köszöntője
Legyen a munkatársunk! Hirdetésszervezőket keresünk!
Ha szereti a lakóhelyét és az embereket, ismeri a cégeket, kitartó és megbízható, jelentkezzen csapatunkba! Tovább…Önálló megye, önálló lappal: Márciusban indult a Pest Megye Lapja
Márciustól ismét saját újságja van Pest megyének. A Pest Megye Lapját szerkesztőségünk készíti, a megyei önkormányzat szakmai segítségével. Tovább »A
Dunántúlon fekvő Somogy megye természetes határa nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna–Baranyai-dombvidék, északon a Balaton, délen pedig a Dráva. Székhelye Kaposvár, második legnagyobb városa pedig a Balaton fővárosának is tartott Siófok. A megye mezőgazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton déli partja közelében található, körülbelül 3500 hektár területű dél-balatoni borvidék. A tizenhat hegyközségben közel négyezer szőlősgazda termeli a szőlőt ezen a vidéken, ahol már a római korban is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt. Bővebben »
„A történelem kovácsolta eggyé Szabolcsból, Szatmárból, Beregből, Ung és Ugocsa pereméből azt a megyét, melyet Váci Mihály, e táj szülötte a haza baloldalának nevezett. Ide rohanvást érkezik a Tisza, hogy merész ívvel karolja át a hatezer négyzetkilométernyi vidéket, amelyet megszelídülten szel át a Szamos, kanálisba kényszerítve a Kraszna, ágakra szakadva a Túr. A megye három országgal határos. Ukrajna, Szlovákia és Románia a szomszédai, a határ két oldalán élők rokoni szálai a kultúra, a szellemiség közvetítői is. Bővebben »
Dolhai Attila beköszöntője
Bármerről is érkezik az ember Tolna megyébe, a tájnak mindig más és más arca fogadja. Hegyoldalak, dombok, szőlők, völgyek, síkvidékek, kiterjedt erdőségek, tavak és folyóvizek váltogatják egymást. Itt emelkedik a Mecsek, a Hegyhát, itt terül el a Völgység, a Sárköz és a Mezőföld, a Gemenci- és a Gyulaji-erdő, itt folyik a Koppány, a Kapos, a Sió, a Sárvíz és a Duna is.Hazánkban a Báta vidéki erdőkben fészkel a fekete gólya, aGemenci-erdő gímszarvasai és a gyulaji rezervátum dámvadállománya pedig egyenesen világhírű. Tolna megye büszkélkedhet az ország egyik legszínesebb és leggazdagabb folklórjával. E vidéken együtt élnek a székely és a sváb hagyományok, helyenként a felvidéki tradíciókkal közösen. Megannyi konyhaművészeti szokás keveredik, a vizek mentén pedig nagy a halételek becsülete. Bővebben »
László Boldizsár Tolna megyei köszöntője
A kíváncsi érdeklődő a sokarcú kultúra értékeit fedezheti fel Vas megyében. Ezen a tájon a kulturális, a művészeti életben a hagyományok tisztelete és a korszerűség igénye mindig fontos szerepet kapott. A római kortól eredeztethető történetiséget, a pannon szemléletet és öntudatot, a kultúrapártolás haladó hagyományait szívesen építették be az itt élők gondolkodásukba és cselekvéseikbe. Ez a szellemi érzékenység teremtette meg a fejlett intézményhálózatot, a korszerű művészeti műhelyeket is. Bővebben»
Szily Nóra Vas megyei köszöntője
Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe 4493 km². Kb 4,5%-a Magyarország területének. A megye középső részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-hegység található, közte a mediterrán éghajlati jellemzőkkel is bíró Tapolcai- és Káli-medencével. Bővebben »
Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Önkormányzat elnökének köszöntője
Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el, székhelye Zalaegerszeg, másik megyei jogú városa pedig Nagykanizsa. A két nagy tájegységet, a Zalai-dombságot és a Keszthelyi hegységet magában foglaló megye Horvátországgal, Szlovéniával, továbbá Vas-, Veszprém- és Somogy megyével határos. E területet a magyarok honfoglalása során Bulcsú vezér törzse szállta meg. Később, a Szent István által alapított, a mainál jóval nagyobb, a Balaton-felvidéket és a Muraközt is magáénak tudó királyi vármegye első székhelye Kolon volt. A 11. század végén az akkori várispán „hivatalául” Zalavárt választotta, s így lett a megye neve is Zala. Bővebben»
Vári Éva köszöntője
